Nézzük melyek azok az ételek, melyek fogyasztásánál nem árt körültekintőnek lennünk!
Mogyorófélék
Napjainkban számos ember életét árnyékolja be az étel intolerancia. A mogyoró allergia is egy igen gyakori betegség. Fontos tudni,hogy azoknál,akik ebben szenvednek, már egy kis adag fogyasztása is halálos allergiás reakciót eredményezhet. A különféle előrecsomagolt termékek fogyasztásánál -melyek alapesetben nem tartalmaznak allergént- felmerülhet olyan probléma, hogy a gyártás során korábban a gyártószalagon végigment ételből, esetleg egymás mellett tárolt ételekből belekerülhet a mogyoró. Hiszen az üzemben más is készül, mely tartalmazhat mogyorót.
Egyes allerigák esetén elég,ha csak ugyanazon a futószalagon megy végig az étel, míg másoknál csak nagyobb dózis esetén újul ki az allergia. A fő problémát az okozza,hogy nem jellemző a gyártókra ,hogy az ételek cimkéjén minden esetben feltüntetnék,hogy a gyár más termékei tartalmaznak-e mogyorót. A „nyomokban dió és mogyóróféléket tartalmazhat” felirat nem biztos,hogy elég körültekintő.
Az allergia tünetei rendkívül hevenyek. Apróbb mennyiség elfogyasztása után, a betegnél azonnal kialalkulhat arcduzzanat, kiütés, viszketés, nyelőcső duzzanat, felléphet légzési nehézség, keringési zavar,mely azonnali halált okozhat.
Az ételallergián kívül, más a szervezetre veszélyt jelentő anyagot is tartalmazhatnak egyes olajos magvak. Ilyen a penészgomba okozta magas aflatoxin-tartalom, mellyel a magok, a nem megfelelő tárolás során fertőződhetnek meg. Meleg,párás környezetben fordul elő, leginkább a dél-amerikai országokból érkező mogyorók esetén. Azonban ezeket az import termékeket laboratóriumokban ellenőrzik, mielőtt a fogyasztókhoz kerülnének.
Babfélék
Bizonyára Ön is fogyasztott már Chili Con Carne-t, vagy köznevén csilisbabot. A hétköznapibb ételek közül talán a bab az egyik leggyakoribb ,mely a nem megfelelő elkészítés során veszélyt jelenthet a szervezetünkre. A vörös vesebab nagy mennyiségben tartalmaz fitohemagglutinint, amely nyers fogyasztása esetén mérgezési tüneteket, hányingert okoz.
Tökéletes védekezési módszer, ha a babot legalább fél órán át áztatjuk, majd a használt víz leöntése után, minimum fél órán át főzzük/forraljuk. A nálunk leginkább közkedvelt fehér és tarkakbab ennél jóval kisebb mennyiségben tartalmazza ezt a káros anyagot.
A vajbab egy linamarin nevű anyagot tartalmaz, mely úgy hat az emberre, mintha ciánt fogyasztott volna. Fontos,hogy a babot, mindig magas hőfokon kell elkészíteni,hogy a fitohemagglutinin és egyéb ártalmas anyagok le tudjanak bomlani a zöldségből. A legegyszerűbb formája a mérgezés elkerülésének,hogy soha ne fogyasszunk nyers babot.
Bodza
A sokak által közkedvelt bodzaszörp elkészítésénél is résen kell lenni, ugyanis csak kevesen tudják,hogy a bodzának két fajtája van, a fekete és a földi bodza, vagy más néven gyalog bodza. Utóbbi enyhén mérgező, fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat.
A fekete bodza egy 3-10 méterre megnövő bokor/fa, mely ágai lefele hajlók, belsejük szivacsos állagú. Virágai szétosztva az egész bokron megtalálhatóak, termése lefele csüngő. A növény virága és termése ehető, azonban a többi része mérgező. A mérgező földi bodza, lágyszárú, a feketénél jóval kisebb növény, ágai felfele állnak, a virágok pedig az ágak végén helyezkednek el. Nagyon fontos,hogy az ehető bodzák virágaiban nincs piros szín, csak fehér és sárga.