Jump to content

Milyen az ön gondolkodási beállítódása?

2016. 05. 02. 20:08

Szánjon rá egy percet és nézze át az alábbi két gondolkodási beállítódást, majd fontolja meg, hogy melyik állításcsoporttal ért egyet jobban.

1. sz. beállítódás: Ártalmas a stressz
Stressz megélése esetén romlik az egészségem és fogy az életerőm.
Stressz megélése esetén romlik a teljesítményem és a termelékenységem.
Stressz megélése esetén nehezebben tanulok és fejlődök.
A stressz hatásai negatívak és tanácsos elkerülni őket.
 
2. sz. beállítódás: Hasznos a stressz
Stressz megélése esetén javul a teljesítményem és a termelékenységem.
Stressz megélése esetén javul az egészségem és nő az életerőm.
Stressz megélése esetén jobban tanulok és fejlődök.
A stressz hatásai pozitívak és ki kell használni őket.
 
Aki károsnak tartja a stresszt, az kerüli is, és ha stresszt érez, akkor a késztetései arra sarkallják, hogy elmeneküljön előle vagy csökkentse. És valóban: akinek a beállítódása szerint a stressz káros, nagyobb valószínűséggel számol be arról, hogy elkerüléssel próbál megküzdeni vele. Például nagyobb valószínűséggel

  • tereli el valamivel a saját figyelmét a stresszről ahelyett, hogy megbirkózna vele;
  • összpontosít arra, hogyan tudna megszabadulni a stresszes érzéseitől ahelyett, hogy a forrását venné célba;
  • fordul alkohol vagy más szer ill. függőség felé, hogy el tudjon menekülni előle;
  • kevesebb energiát és figyelmet fordít arra a kapcsolatra, szerepre vagy célra, amely stresszt okoz.

 
Ezzel szemben azok az emberek, akik abban hisznek, hogy a stressz segíthet, nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy proaktív módon küzdenek meg a stresszel. Ők például nagyobb valószínűséggel

  • fogadják el azt, hogy a stresszt okozó esemény valóban megtörtént és tényleg stresszhelyzet volt;
  • stratégiát terveznek a stressz forrásának kezelésére;
  • információk, segítség és tanács után kutatnak;
  • lépéseket foganatosítanak a stresszforrás legyőzése, eltávolítása vagy megváltoztatása érdekében;
  • megpróbálják a legjobbat kihozni a helyzetből azáltal, hogy pozitívabban viszonyulnak hozzá, vagy növekedési lehetőségként tekintenek rá.
A stresszkezelés e különböző módjai nagyon eltérő eredményekre vezetnek. Aki szembenéz a nehézségeivel és nem próbálja elkerülni vagy letagadni őket, az összegyűjti az erőforrásait a stresszes élmények kezelése érdekében. Magabiztosabb lesz, mert pontosan tudja, hogy képes kezelni az élet kihívásait. Erős társas támogatói rendszert épít maga köré. A kezelhető problémákat valóban kezeli is, és nem hagyja, hogy azok kicsússzanak a kezei közül. A kontrollálhatatlan helyzetek növekedési lehetőségekké válnak számára. Ekképpen – sok más gondolkodási beállítódáshoz hasonlóan – önbeteljesítő jóslattá válik az a hiedelem, hogy a stressz hasznos.
(Forrás: Forrás: Kelly McGonigal, A stressz napos oldala, Fotó:pixabay.com,)