De a lélek nagyban segíthet abban, hogyan állunk ehhez a hideg és napfénytől mentes időszakhoz. Hoztunk néhány léleknek is tápláló gondolatot. Kíváncsiak vagyunk, hogy melyik fog telibe találni.

Lehetséges, hogy ma egy csalódás miatt levert vagy, elborít a szomorúság, vagy a halálra gondolsz. Ilyenkor tél van, de készülj a tavaszra. /Jean Vanier/

 ♥

Arra gondolok, mit tennék, ha a tél valami varázslat folytán bogárrá változna egy percre. Először is megfognám, úgy gondolom. Aztán egyenként kitépném a szárnyait. Aztán egyenként kitépném a lábait is. Aztán beledobnám egy pók hálójába, és végignézném, ahogy a pók megeszi. És közben mosolyognék. /Tomori Gábor/

 ♥

A tél nem tart örökké; a tavasz nem marad el. /Hal Borland/

 ♥

Vajon miért vár az ember mindig másik évszakot? (...) Miért ne lehetne örülni a télnek, amely szemlátomást nem óhajt enyhíteni a szorításán, és amolyan színházi havat szór a járdákra, amikor mindjárt itt a március? A nyár úgyis eljön, és a következő tél is, amikor már egy évvel öregebbek leszünk, és egy évvel közelebb kerülünk ahhoz, amitől úgy félünk. /Iselin C. Hermann/

 ♥

A tavasz reményteljes, a nyár büszke, az ősz alázatos, a tél ellenálló. /Cecelia Ahern/

 ♥

A szeretet a világ legerősebb fegyvere a jó érdekében. Még a leghidegebb tél jegét is képes felolvasztani és tavaszi virágba borítani a házasságot. /Gary Chapman/

 ♥

A hosszú tél során egyszer csak eljön az a nap, amikor remegni kezd az ember gyomra, és valami különös nyugtalanságot érez, legszívesebben útra kelne, elszökne világot látni, mint egy garabonciás, mert majd szétveti az energia és a tettvágy. Na, ez az a nap, amihez képest pontosan huszonnyolcszor huszonnégy óra múlva elérkezik a tavasz uralma. /Viola Szandra/

 ♥

Ősz és tél után tavasz következik, akkor is, ha semmit sem tesz az ember, csak vár. Talán a boldogság is ilyen? Magától eljön, ha itt az ideje? /Gergely Márta/

A tél a tündérmesék ideje. Természetanyácska csillogó ruhába öltözve köszönti az évszak mitikus teremtményeit, míg a téli álmot alvó állatok meleg ölébe és kényelmes faodvakba fészkelik magukat. /Sarah Ivens/

 ♥

Mindig is gyűlöltem az ürességet, amely a tél velejárója; a néptelen táj és a bántóan éles különbség az ég és a föld között, a fák átváltozása csontvázakká és a városé pusztává. /Veronica Roth/

 ♥

A tél vége mindig az év legcsúfabb időszaka, ilyenkor az ember úgy érzi, talán soha nem jön el a nyár. /Loreth Anne White/