— De ez azt jelenti, hogy mások „túszul ejthetnek”. Csak annyit kell mondaniuk, hogy ez vagy az „bántaná” őket, és máris korlátoznának a cselekvésben.

— Te korlátoznád önmagad. Arra korlátoznád a cselekvésedet, ami nem okoz fájdalmat azoknak, akiket szeretsz, igaz?

— Mi van akkor, ha éppen az árt az embernek, ha nem tesz meg valamit?

— Akkor meg kell mondanod annak, akit szeretsz, hogy fájdalmasan érint és zavarban vagy, amiért nem tehetsz meg valamit, és ha beleegyezne, megtennéd. A megegyezést kell keresned. Munkálkodj azon, hogy kompromisszumot kössetek, keress olyan lehetőséget, melynek révén mindannyian nyertek.

— És ha nincs ilyen?

— Elismétlem, amit korábban mondtam:

Ha elárulod önmagad, hogy ne árulj el másokat, az ugyancsak árulás. A Legsúlyosabb Árulás.

Shakespeare ezt így fogalmazta meg: „Légy hű magadhoz: így mint napra éj, következik, hogy ál máshoz se léssz.” (Arany János ford.)

— De aki mindig azt követi, amit akar, nagyon önzővé válik. És most éppen ennek a hozzáállásnak vagy a prókátora. — Azt feltételezed, hogy az ember mindig az „önzés” lehetősége mellett dönt. Bizony mondom: az ember képes a legjobbat választani. De hadd tegyem hozzá: a Legjobb Döntés nem feltétlenül az, amely mások hasznát is szolgálja.

— Más szóval, néha tekintsük magunkat a legfontosabbnak.

— Mindig magadat tekintsd a legfontosabbnak! Azután aszerint dönts, hogy mit is akarsz tenni vagy kipróbálni. Ha magasztos a célod, a döntésed is olyan lesz. Nem jelenti azt, hogy önző vagy, ha magadat tartod a legfontosabbnak, csupán arról árulkodik, hogy tudatában vagy önmagadnak.

— Meglehetősen nagyvonalúan kezeled az emberi viszonyokat.

— Csak a legteljesebb szabadságérzeten keresztül valósítható meg a tökéletes fejlődés. Ha kizárólag mások törvényeit követed, akkor nem fejlődsz, hanem engedelmeskedsz. (Forrás: Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel 2. /Fotó:www.wdyl.com)

Szeretnél követni minket a Facebook-on? Kattints ide, és lájkold az oldalt!