Jump to content

Az evolúció hatása az emberre, avagy műtéttel korrigálják a bennünk lévő majmot

2017. 05. 14. 12:00

Új csípőízületi operációs technikát mutattak be Miskolcon. Az eljárás gyógyítja a gyakori ütközéses szindróma nevű kórt, és megelőzhető vele a súlyos csípőkopás, ami után már csak a protézis maradna megoldásként. 

 

Mi áll a probléma hátterében?

Szakemberek szerint,az új műtéti technikával részben orvosolhatók azok a testi problémák, amelyeket az ember felegyenesedése okozott a csontrendszerben. Kattogás a csípőben, fájdalom, végül protézis – az úgynevezett ütközéses szindróma előbb-utóbb tönkreteszi az ízületet – figyelmeztetnek a szakemberek és panaszolják a betegek. A komoly fájdalommal járó elváltozás távolról sem ritkaság, idővel az emberek nagy részét érintheti. Egy új kezelés azonban betegek ezreinek életét könnyítheti meg.

Bármikor jelentkezhet...

A szindróma lényege, hogy a csípőcsont vápájába illeszkedő és abban mozgó combcsontnak a fej-nyak átmeneti része rendellenesen és rendszeresen neki ütközik a vápaperembe. Ennek oka, hogy a csontok illeszkedő részeinek alakja valamelyest eltér a normálistól. Az elváltozás bármilyen életkorban jelentkezhet.

Mik a tünetei?

A tünetek nagyon jellegzetesek. Eleinte csak a nagyobb mozdulatoknál jelentkezik a fájdalom, később azonban már hosszas ülés, emelkedőn járás közben is, majd állandósul, és akár éjszaka is sajoghat a csípő. Ugyancsak szinte félreismerhetetlen jel, ha a beteg kattogást érez a csípőjében. A betegség gyakoriságára jellemző, hogy a miskolci megyei kórház orvosai 224 panaszmentes csípőről készült röntgenfelvételt tanulmányozva a páciensek 9 százalékánál találták meg az ütközéses szindróma jeleit, a kopott ízületek aránya azonban már 88 százalék volt.

Az orvosok nehéz helyzetben vannak...

Az ütközéses szindrómát gyógyító viszonylag új, Magyarországon még kevésbé ismert műtéti eljárás két részből állhat, a sérült rostporcos gyűrű helyreállításából vagy eltávolításából, másrészt a combcsont fej-nyak átmenet területén kialakuló csontos felrakódás eltávolításából. A beavatkozások lényege a deformitások, vagyis az ütközést kiváltó tényezők megszüntetése, illetve a sérült részek ellátása. Sikeres műtét esetén nem csak a fájdalom szűnik meg, de nagy valószínűséggel elkerülhető a csípőízület további kopása is. Ez azért is fontos, mert ha a kopás már előrehaladott, akkor már csak a protézis beültetése jelent megoldást. Az új műtéti technika, amelyet Magyarországon a miskolci megyei kórházban múlt héten a sajtónak is bemutattak, a beteg számára kíméletes, mert a beavatkozás a comb elülső felszínén ejtett kis metszésből is elvégezhető. Az orvosok, illetve az operáló személyzet számára azonban nehéznek számít az új eljárás.

Nem erre találták ki az emberi testet

Mező Róbert, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház ortopéd sebész főorvosa hangsúlyozta, a csípőkopás az egyik leggyakoribb civilizációs betegség. A szindróma hátterében az áll, hogy az emberi test máig nem tudott tökéletesen alkalmazkodni a két lábon járáshoz, mert bizony inkább az ágakon függeszkedésre „készült”. Az a majom, amelyik lemászott a fáról, sajnos nagyon sok bajt hozott ránk – ironizált a főorvos. A fölegyenesedett tartáshoz nem tökéletesen alkalmas emberi testben több probléma is jelentkezhet, amit korrigálni kell. Többek között az új műtéti technika is ezt szolgálja, mert a csípő szerkezetét úgy alakítja át, hogy kevésbé terhelődjenek egyes részek, illetve hogy a kóros nyomás miatt kialakuló eltérések kisebbek legyenek. Persze a fejlődő műtéti technika nem azt jelenti, hogy az orvosoknak isteni ereje van, és korrigálhatják az evolúció csontrendszerrel kapcsolatos hiányosságait. Az új eljárás ugyanis nem jelenthet mindenki számára alkalmas megoldást. A „földi létre kapott” korpuszunk, vagyis testünk, azon belül a csípőnk túlzott kopása esetén például továbbra is a protézis beültetése marad a megfelelő módszer. Azoknál azonban, akiknél felfedezhetők a szindróma tünetei, és még időben vannak, az új műtéti technika alkalmazói orvosolni tudják az említett majomnak köszönhető problémákat – mondta a főorvos.

Erős farizom tanácsolt

Mező Róbert azt is hangsúlyozta, hogy alapesetben a rendszeres testmozgás – nem a túlterhelés –  lassítja a csípő kopását, különösen az úszás és a kerékpározás javallott. Még ütközéses szindróma esetén is, ha a csípő körüli izmokat – így a farizmokat – kicsit megerősítik, sokkal jobb lehet a beteg állapota. Ehhez pedig a gyógytornászok adhatnak nagy segítséget.

 

(Forrás: lelkielet.hu, hirado.hu l Kép: pixabay.com)