Ha búcsúztok barátotoktól, ne búslakodjatok: mert az, amit a legjobban szerettek benne, talán éppen a távollétében világosodik meg előttetek a legjobban, mint ahogy a hegymászó is jobban látja a hegyet, ha a síkságról nézi.
És ne legyen a barátságnak más célja, mint a szellem elmélyítése. Mert az olyan szeretet, amely mást is keres, mint saját titkának feltárását, nem szeretet, hanem háló, amelyet kivettek és csak a haszontalant fogjátok meg véle.
És adjátok mindig a legjobbat barátotoknak. Ha ismernie kell lelketek apályát, ismerje meg dagályát is, mert mi a barátotok, ha csak azért keresitek fel, hogy óráitokat agyonüssétek véle? Eleven órákkal keressétek fel mindig őt. Mert az ő dolga, hogy hiányaitokat kitöltse, de nem az ürességeteket.
És a barátság édességében legyen kacaj és az örömökön való osztozás.
Mert a kis dolgok harmatában találja meg hajnalát a szív és felüdül benne."
(Forrás: Khalil Gibran: A Próféta, Fotó:vivianit11.deviantart.com)
