A szülőket és más felnőtteket is megmarhatnak a gyerekek őszinte szavai. Minél kisebb azonban egy gyerkőc, annál elnézőbbek vagyunk, hiszen ők most látnak, tapasztalnak és még nem érzik annak súlyát, hogy egyes véleménykinyilvánítás mennyire sértő is lehet. Azzal, hogy fokozatosan megismerik a körülöttük lévő világot, egyúttal magukat is el tudják helyezni a valóságban. Egyre szembe tűnőbbé válnak számukra is az emberek közti különbségek. Amikor pedig már gyermekközösségbe kezdenek járni, azt is felfedezik, hogy társaik is micsoda különbségekkel rendelkeznek mind fizikai megjelenésükben, mind viselkedésükben. Ezek a különbségek pedig megfogalmazódnak bennük gondolatban és szavak formájában is.

Aki mondja és aki fogadja a szavakat, az is tanul ezáltal. Megtanulják, hogy a szavak bizony bántani, marni is képesek. Nem tudunk mindig gyermekeink mellett lenni, hogy megvédjük őket mindenféle sérüléstől. A társaiktól kapott sértő szavak bármilyen fájdalmasok, egyben erősítik a gyerkőcök lelkét. Az azonban nem mindegy, hogy szülőként hogyan segítjük őket abban, hogy a kellemetlen élményt feldolgozzák.

A csúfolódás

Nem egyedi eset, hogy a gyerekek csúfolják egymást. Még az enyhébb, nem mindennapos sértés is sebet hagyhat maga után, de ha valakit folyamatosan negatív jelzőkkel illetnek, az igazán lélekőrlő. Talán nincs is olyan, akit soha semmi miatt ne csúfoltak volna. A gyermekkorban ez különösen jellemző, azaz minden gyerkőc megtapasztalja ezt a kellemetlen, bántó viselkedést a saját bőrén.

Akkor kezdenek bele a gyerekek a csúfolódásba, amikor a különbségek egyértelművé válnak számukra. Ezzel a viselkedésükkel van, hogy tényleg mást akarnak bántani, ám az is lehet, hogy saját magukról szeretnék a figyelmet másra terelni.

Szülői reakció

Mivel nem tudunk mindig gyermekünk mögött állni, ezért arra kell megtanítani, hogy ilyen helyzetekben hogyan kell viselkedni. A másik segítség, amit nyújthatunk gyermekünk számára, hogy meghallgatjuk őket. A csúfolódás elszenvedőjének lenni nagyon rossz érzés. A negatív töltetű szavaktól nem tudjuk megmenteni a gyermekeinket, de ha értőn meghallgatjuk őket és beleérzünk abba, hogy milyen fájdalmakat éreznek, akkor abban segítjük őket, hogy megtanulják milyen folyamatok azok, amelyek bennük lejátszódnak. Ha megadjuk a gyerekeknek azt, hogy elismerjük érzelmeiket, akkor azt is könnyebb megfogalmazni, hogy amit mondtak rá nem igaz. Egyben rá lehet térni azokra a pozitívumokra, amelyekkel a gyermek rendelkezik. Az ilyen támogató beszélgetések oldják a feszültséget és az önbizalomfejlesztés eszközei. Ahogyan mi reagálunk, az nagyban hatással van arra, hogy mit tanulnak el tőlünk a gyerekek.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!