A szülők nagy része elköveti azt a hibát, hogy éjszakai lámpafény mellett altatja el a félősebb gyermekét, illetve valamilyen fényforrást egész éjszakára bekapcsolva hagy, gondolván, hogy az majd megnyugtatja a gyermeket. A pihentető alváshoz az egészen piciktől a nagyobbakig szükség van a megfelelő környezetre, valamint az éjszakai alváshoz a csendre és a sötétre. Ha a gyermek fél a sötétben, akkor először a félelem okát kell feltárni, nem szabad annyival megoldani a problémát, hogy égve hagyjuk nekik a lámpát.
Mitől félnek?
A gyermekeknél kétféle félelem okozhatja az éjszakai alvászavart, a félelmet, a nyugtalanságot. Az egyik,a szeparációs félelem, ami 8 hónapos kortól, 4 éves korig is eltarthat, ebben az időszakban a gyermekben tudatosul, hogy egyre inkább eltávolodik a szüleitől, különösen éjszaka, éppen ezért, amint sötét lesz, és „magára marad”, félni kezd. A gyermek ilyenkor úgy érzékeli, hogy szülei magára hagyták, ezért elindul nála a szeparációs szorongás, és kiváltódik a félelem érzése. Ilyenkor megoldás lehet, ha a kedvenc plüss állatát, vagy az édesanya egy ruhadarabját, vagy párnáját odahelyezzük a gyermek mellé, hiszen ebben benne van az édesanya megnyugtató „illata”, vagy éppen a bizonyos tárgyhoz a gyermek a szüleit kapcsolja, így sikerülhet megnyugodnia, ha érzi és látja ezeket a dolgokat.
A másik félelem, amikor konktéran a sötéttől fél a gyermek, ez egy tanult félelem. A gyermekek fantáziája már egészen kicsi kortól igen kreatív és szerteágazó, éppen ezért a mesékből látottak, hallottak megmérgezhetik az éjszakáikat. Egy olyan mese, mely a szülők szerint nem ijesztő, a gyermekeknél komoly szorongást, és félelemet válthat ki. A gyermek képesek olyan dolgokat odaképzelni maguk köré, melyek valójában nincsenek ott. (Nem egyszer felnőtt fejjel is előfordul, az emberrel, hogy odavizualizál dolgokat magaköré a sötétben, amitől eluralkodik rajta a félelem érzete) A félelem ezen típusa nem múlik el a gyermeknél egyik napról a másikra, szükség van hozzá a szülők odafigyelésére, és támogatására.
Mit tegyen ilyenkor a szülő?
Először is fel kell tárni, hogy mitől félhet a gyermek. Érte valami trauma sötétben? Leesett az ágyról, és megütötte magát? Hallott valami zajt, amitől hirtelen felriadt? Történt valami jelentős változás az életében? Új környezetbe került? Az ezekből adódó félelemek, frusztráció, aggodalom és stresszhelyzetek éjszakai alvászavarokban, félelemben jelentkezhetnek. Ha a gyermek panaszkodik arra, hogy lát vagy hall valamit a sötétben, soha ne mondjuk neki azt, hogy ez butaság, hiszen ez nem nyugtatja meg a rettegő gyermeket. El kell nekik mondani, hogy a félelem egy természetes dolog, anya és apa is szokott félni, de otthon a sötétben, a szobában nincs semmi baj, nincs ott senki és semmi amitől félnie kellene. Hiszen a szülők körében biztonságban van. A gyermek szobáját mindig igyekezzünk a lehető legcsendesebb helyre berendezni, ugyanis előfordulhat, hogy egy hangos kazán, bojler, vagy egy szelesebb sarok, mely a függönyt mozgatja, okozza nála a félelmet. Fontos, hogy soha ne ijesztgessük a gyermeket szörnyekkel, mumusokkal, akik jönnek, ha rosszul viselkedik, ezek ugyanis csak erősítik a gyermek félelmét. Ha a gyermek fél és felriad az éjszaka közepén, kérdezzük meg tőle mit látott, hallott, majd sétáljunk vele körbe a lakásban és mutassuk meg neki, hogy sehol nincs senki.A gyermek ezáltal megnyugszik és saját szemével látja, hogy nem leselkedik rá semmilyen ijesztő , veszélyes dolog.
Figyeljünk a gyermekekre!
Ne engedjük a kicsiknek, hogy sokáig nézzék este a tvt, a meséket, és kerüljünk minden olyan mesét, vagy filmet, amiben erőszak lehet, vagy valamilyen ijesztő lény. Ha mesét néznek, mindig tudatosítsuk velük, hogy ez csak kitaláció, ilyen a valóságban nincs. Nem kell a szörnyektől, boszorkányoktól félniük, mert nem léteznek. Ha a gyermek még ennek ellenére is nehezen alszik el, az ajtaját hagyjuk nyitva résnyire, hogy beszűrődhessen hozzá fény, ameddig elalszik, valamint ha baj van, nyugtassa őt a tudat, hogy anya és apa meghallja, ha szólítja őket. A sötétben a gyermekeknek és a felnőtteknek is a fő problémája, hogy nem tudnak megfelelően tájékozódni, hiszen ilyenkor a legfontosabb tájékozódási funkció a látás nem tökéletes. A gyermek feszült lesz és félni kezd attól, hogy nem látja az őt körülvevő tárgyakat, arcokat, melyek biztonságot jelentenek számára. A szülő jelenléte adja számukra a legnagyobb biztonságérzetet, éppen ezért őket hívja egyből, ha valamitől megijed. Fontos, hogy kezeljük komolyan ezt a problémát, hiszen akkor mielőbbi megoldást lehet rá találni. Ha a gyermek nem nyugszik meg,és nem sikerül a szülőnek felfedezni a félelem okát, annak ellenére sem,hogy mindent megtesznek ennek érdekében, érdemes felkeresni gyermekpszichológust, aki segíthet megfejteni, hogy mi lehet ennek az oka.
