A mintegy száz beteg bevonásával megvalósuló vizsgálat kiterjed arra is, hogy a felnőtteknél alkalmazott gyógyszerek közül , melyek segíthetik a kis betegek gyógyulását. Az új kutatás legfőbb célja, hogy javítsák azoknak a gyerekeknek a gyógyulási esélyét, akik számára az addigi kezelések nem hoztak eredményt.

Az agydaganat gyógyulási esélye 50 százalék körülire tehető. Ez nagyon kevés ahhoz képest, hogy más daganatos betegségekből 80-90 százalékban meggyógyulnak a gyerekek. A kutatás során, olyan biológiai terápiákat vizsgálnak meg, amelyek a jelátviteli rendszert befolyásolni tudják.

A most indult kutatás célja, hogy a Magyarországon eddig példa nélküli vizsgálatok segítségével azonosítani tudják a tumor aktivitásban résztvevő géneket. Ez nem azt jelenti, hogy biztos lesz a gyógyulás, de olyan esetekben, amikor már semmi sem segít, mindent érdemes megpróbálni.

Mit tehetünk a műtéten kívül?

Az agytumorok jelentős részét műtéti úton nem tudják teljes mértékben eltávolítani, mert nem férnek hozzá, így csak gyógyszerrel vagy sugárterápiával lehet kezelni. Ezek között az agydaganat szövetek, között több olyan előrehaladó tumor van, amelyik nem túl érzékeny azokra a konvencionális kemoterápiákra, amiket alkalmaznak a betegek gyógyítása során. Az is csökkentheti a gyógyulási esélyeket, hogy az agytumornak kezdetben nincs semmilyen tünete. Amikor megjelennek a panaszok, az erős fejfájás, gyakori hányás, központi-idegrendszeri, neurológiai eltérések, akkor viszont még lehet operálni.

A génekben lenne a megoldás?

A gyermekkori daganatos megbetegedések szinte kivétel nélkül genetikai eredetűek, vagyis a sejt genetikai szabályozásának valamilyen zavara áll a háttérben. Ezért nem csak a jelent vizsgálják, hanem a múltba is visszanyúlnak, ugyanis a klinikán az ún. biobankban gyűjtött mintákat elemzik. Itt találhatóak az elmúlt években agydaganattal kezelt gyerekek szövettani mintái is.

A felnőttkori daganatok oka sokkal szélesebb, és sokkal nagyobb probléma, mint a gyerekkori. A gyerekkori tumorok jelentős része valóban genetikailag determinált. A kutatások során azt is vizsgálják, hogy amikor egy daganat növekedésnek indul, akkor ott mindenképpen egy sejtfunkció-zavar áll fenn, függetlenül attól, hogy gyerekről vagy felnőttről van szó, továbbá, hogy mi váltotta ki ezt a genetikai problémát. A gyerekek esetében jobbak a gyógyulási esélyek, mint a felnőtteknél, ez annak is köszönhető, hogy gyorsabban regenerálódik a szervezetük, viszonylag korai stádiumban kerülnek orvoshoz és az esetek többségében nincsenek egyéb betegségeik, amelyek akadályozzák a kezelést, illetve a gyógyulást.