Sokan talán úgy gondolják, hogy ez mindössze azon múlik, hogy mennyi édességet fogyasztunk, és milyen rendszerességgel mosunk fogat. Az újabb tudományos eredmények szerint azonban nem elég csupán ezekre a szempontokra figyelni, mivel táplálkozásunknak, életmódunknak más jellemzői is hatással vannak fogaink állapotára.

„Savas erők”

A fogakat nagymértékben károsítja, ha savas környezetbe kerülnek, ugyanis pH 5,7 alatt a fogzománc sérülékenyebb lesz. A savak többsége a fogak lepedékein megtelepedő baktériumoktól származik, melyek – az ételekben és italokban található – szénhidrátok fermentálásával savakat állítanak elő. A szájban jelenlévő savak másik része viszont közvetlenül a savakat tartalmazó táplálékokból származik. A gyümölcsök – magas rost-, vitamin-, ásványi anyag- és egyéb biológiailag hasznos tápanyagtartalmuk miatt – a kiegyensúlyozott étrend fontos részét képezi.

A fogakra nézve viszont (különösen a citrusfélék) korántsem ennyire kedvezőek, mivel savtartalmuk szerepet játszhat azok romlásában. Savakat tartalmazhatnak a gyümölcsökön kívül más ételek, italok is, mint pl. a szénsavas italok, savanyúságok. Fontos szem előtt tartani, hogy leginkább azok az ételek és italok okozhatnak fogszuvasodást, amelyek sokáig maradnak a szájban, illetve amelyeket hosszú időn keresztül majszolunk, szürcsölünk.

Szénhidrátokat (cukor és keményítő típusút) egy sor ételféleség tartalmazhat: gyümölcslevek, aszalt gyümölcsök, üdítőitalok, édességek, kekszek, cukrászsütemények, pékáruk stb. Bizonyított, hogy a szénhidrátbevitel és a fogszuvasodás kialakulása között összefüggés van, a különböző típusú szénhidrátok ebben betöltött szerepe azonban nem ennyire egyértelmű. Önmagában a cukorbevitel és a fogszuvasodás kialakulása közötti közvetlen kapcsolatot ma már több európai országban megkérdőjelezik. Egy holland tanulmány úgy találta, hogy az ételek szájban tartózkodásának ideje sokkal fontosabb a fogak szuvasodása szempontjából, mint az ételek cukortartalma. A kutatók cukoroldat, valamint különböző ételek fogakra gyakorolt hatását vetették össze, és arra a következtetésre jutottak, hogy azok a szénhidráttartalmú ételek, amelyek könnyen tapadtak a fogakra, sokkal inkább vezettek fogszuvasodáshoz, mint a cukoroldat. Furcsa módon viszont ezek a ragadós élelmiszerek nem szükségképpen azok voltak, amelyeket általában annak gondolunk. A karamell például gyorsabban elolvadt és eltűnt a szájból, mint néhány keményítőtartalmú étel (többek között a kenyér).

Habár ezáltal az utóbbi – olykor hagyományos és alapvető– ételféleségek könnyen képesek fogszuvasodást okozni, egészségünk megőrzése érdekében és élvezeti értékük miatt mégsem mondhatunk le róluk. Érdemes viszont megszívlelni az alábbi tanácsot: Naponta legfeljebb 6 alkalommal fogyasszunk szénhidrátot tartalmazó ételt vagy italt.

A romlás útján...

Fogszuvasodás akkor jön létre, ha a már eddigiekben említett tényezık – szuvasodásra hajlamos fog, szénhidrát, szénhidrátok fermentációjával savakat elıállító baktérium – egyidejőleg vannak jelen. Mindemellett a fogzománcban lévı mészsók kioldásához (a demineralizációhoz) elég idı is kell úgy, hogy közben ne legyen lehetősége működésbe lépnie a szervezet természetes védelmi mechanizmusainak (a remineralizációnak) helyrehozni a „sérülést”.

A nyál nemcsak a falatok pépesítésében és a keményítő lebontásában vesz részt, hanem fontos szerepe van a savak közömbösítésében is; ezen kívül ásványi anyagokat juttat vissza a fogakba, és gyorsítja a száj ételmaradékoktól való megtisztítását. Ezáltal a nyáltermelődésnek nagy jelentősége van a fog romlásának megelőzésében. Segíthet, ha étkezés után vizet iszunk, vagy kiöblítjük a szánkat, hogy eltávolítsuk a fogak között maradt ételt és italt. Lényeges, hogy legalább két órát várjunk az étel- és italfogyasztások között, hogy a nyálnak legyen ideje kifejteni jótékony hatását.

A fluorról…

A tudósok szerint sok országban a fogszuvasodásra vonatkozó diétás szabályok jelentısége már egyre inkább csökken, miután elterjedtté vált a megfelelő szájhigiénia, a fluoridos fogkrémek és szájvizek használata.  A fluorid – amelyet a fogszuvasodás elleni védelem egyik leghatékonyabb eszközének tartanak – fı forrása az ivóvíz (általában 0,05- 14 mikrogram/liter fluoridtartalommal). A fluorid sokféle élelmiszerben megtalálható, de leggazdagabb forrásainak a tea és azok a tengeri halak számítanak, amelyek halszálkával együtt fogyaszthatóak. A termőtalaj fluortartalmától függően is változó lehet azonban a nyersanyagok fluortartalma; ismert, hogy vannak jellegzetesen fluorszegény területek.