A lisztérzékenység genetikailag meghatározott autoimmun betegség. Gluténfogyasztás hatására a szervezetben kóros immunfolyamatok indulnak meg, károsítva a vékonybélbolyhok szerkezetét.

Mit jelent a gluténérzékenység?

Dietetikus  szakértő szerint, a lisztérzékenység a szervezetnek a gabona gliadintartalmára adott kóros válasza. A gliadin vagy glutén a rozsban, az árpában és a búzában megtalálható fehérjének egyik alkotóeleme, és különféle nagyon széles spektrumú tüneteket tud okozni ez a betegség.

Tünetek...

A betegség tünetei nagyon változatosak, jelentkezhet hasmenés, haspuffadás, fáradékonyság, gyerekeknél a fejlődés lassulása, elmaradása, a súlygyarapodás leállása. Nagyon gyakran már a csecsemőknél, féléves kor felett tapasztalhatóak a tünetek, leggyakrabban kisgyermekeket és tinédzsereket diagnosztizálnak. Sok esetben az 1-es típusú cukorbetegség mellett alakul ki a lisztérzékenység. A legfőbb probléma, hogy  hamar adjuk a gluténtartalmú gabonaneműeket – mint ahogyan az előfordult a 70-es években Magyarországon, amikor 2 hónapos korban darát adtak, ami tömény glutén -, akkor abban az esetben, ha a beteg cöliákiás, nagyon súlyos tünetek fog okozni.

Tehát a féléves kor tekinthető a leginkább optimálisnak a hozzátáplálás elkezdéséhez. Ha ennél korábban kezdik, nagyon súlyos tünetekkel jelentkezik a kórkép, ha pedig később, akkor sokáig tünetmentes maradhat a páciens. Így olyan későn ismerik fel a lisztérzékenységet, hogy a szövődmények is kialakulnak, mint például bőr- vagy májbetegség, depresszió esetleg meddőség.

Szakemberek szerint, nem csak a gyomor, béltraktust érintő betegség, hanem rendszerbetegség, mert a kötőszövetben mindenütt jelenlévő transzglutamináz elleni ellenanyagok termelődnek, tehát egy autoimmun betegségről van szó.

Magyarországon is egyre többen szenvednek tőle...

Magyarországon minden századik ember lisztérzékenységben szenved, ami bármely életkorban, bármely szakaszban kialakulhat. A betegség megjelenéséhez egy génkombináció szükséges, ez a hazai lakosság 25-30 százalékára jellemző. A tudomány jelenlegi állása szerint még nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy miért is lesz valaki gluténérzékeny.

Potenciálisan minden kisbabát gluténérzékenyként kell kezelni. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor 10-15 százalék az esély arra, hogy a gyermek is az legyen, egypetéjű ikrek között ugyanakkor már 50 százalékos a kockázat. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával lehet igazolni. Ha nem fedezik fel időben a lisztérzékenységet, számos komoly betegséggel kell számolni. A szakember szerint, vashiányos vérszegénység alakul ki, aminek nem tudják az eredetét, a vashiány miatt például az értelmi fejlődés kisebb zavarai előfordulhatnak, de az is lehet, hogy nincs más tünet, csak növekedésbeli elmaradás.

Felnőtteknél csontritkulás alakulhat ki és lehet, hogy már túl késő a diéta bevezetése ahhoz, hogy a csontstruktúra rendeződjön. Amennyiben gluténérzékenység áll a meddőség hátterében, a diéta betartása mellett van esély a teherbe esésre. A dietetikusok szerint, a lisztérzékenységnek egyetlenegy terápiás lehetősége van, a diéta, amit élethosszig kell tartania a gyermeknek.